Fagyálló szélvédőmosófolyadékok (ScreenWash) – gyakori kérdések

Ezen az oldalon olyan kérdésekre igyekszünk választ adni, amelyeket az autósok gyakran kérdeznek a fagyálló szélvédőmosófolyadékokkal kapcsolatban.

Az alábbi cikk alapja olyan szakirodalom, amelyet Jan Skolil mérnök, menedzser dolgozott ki a Velvana Kft. számára. Ezúton szeretnénk megköszönni, hogy szíves engedelmével használhatjuk munkáinak eredményeit, illetve köszönjük a szöveg véglegesítése közbeni javításait.

-40 °C határig fagyálló szélvédőmosó folyadékot vettem, de a refraktométer csak -27 °C fokot mutatott

A fagyáspont mérése a refraktométerrel nem nyújt közvetlen értéket. Nem közvetlenül a fagyáspontot mérjük, hanem a fény törésmutatóját (ld. még Snellius–Descartes-törvény). Mivel ismerjük a törésmutatónak az alkohol/víz keverék koncentrációjához viszonyított arányát, illetve a fagyáspontnak az alkohol/víz keverék koncentrációjához viszonyított arányát, a refraktométer segítségével megállapíthatjuk a folyadék fagyáspontját is.

A szélvédőmosó-folyadék vizet és főleg fagyálló alkoholt és adalékanyagokat (többértékű alkoholok, mint pl. etilénglikol, propilénglikol, esetleg glicerint) tartalmaz. Többnyire az alkoholok valamelyik fajtáját alkalmazzák, mint a legfőbb fagyálló adalékot, amelyeket a következőkben tárgyalni fogunk – amilyen az izopropanol, illetve etanol. Közép-Európában a kedvező ár, illetve elérhetőség okán többnyire az etanol használatos. De vigyázat: az izopropanol/víz, másfelől az etanol/ víz keverékeknek a koncentrációhoz viszonyított törésmutatója egészen eltérő!

Tehát tudnunk kell azt is, hogy mivel mérünk, s nem csupán azt, hogy mit. Ezért szükséges a megfelelő refraktométer kiválasztása – elkerülendő a kellemetlen meglepetéseket. Nagyon sokféle, különböző skálákat alkalmazó refraktométer létezik, és sajnos a legelterjedtebbek között találunk olyanokat, amelyek a szélvédőmosó folyódékok mérésére csak egyféle skálával rendelkeznek. Amennyiben nincs külön feltüntetve, ez a skála rendszerint az izopropanol/víz keverékre van kalibrálva. És ezért is találkozunk a forgalomban sokszor a keverékek hibás mérési eredményeivel.

A refraktométerek nem megfelelő használatára mutatjuk be az alábbi példát: Ha például az izopropanol/víz keverékre biztosított refraktométerrel mérünk etanol/víz keveréket (ld. baloldali ábra), nagyon félrevezető eredményt kaphatunk! Ugyanis a -20 °C fagyáspontig mindkét keverék megközelítőleg ugyanolyan fénytörési indexet mutat. Viszont ha az etanol/víz keverék fagyáspontja -40 °C, a fénytörés indexe alapvetően eltér – az említett, izopropanol mérésére szolgáló refraktométerrel puszta szemmel -25 °C-ot fog olvasni!

Megoldást, lényegében hasonló árszinten, a RBC4AB-ATC refraktométer jelent, amely két skálával rendelkezik a szélvédő folyadékok mérésére, és hasonló módon két skálát a hűtőfolyadékok (t.i. a hűtőfolyadék mérése is specifikus), illetve az akkumulátorsav és AdBlue® folyadék adalék mérésére. Ezt a refraktométert mutatja be a másik ábra: az ablakmosó folyadék az „ablaktörlő“ ikon alatt található – a baloldalon az etanol/víz keverék számára szolgáló skála, a jobboldali skála (SRF1) helyesen méri a az izopropanol/víz keveréket.

Refraktométer a szélvédőmosó folyadékok mérésére (a skála az „ablaktörlő“ ikon alatt)
A RH 403, REF 404 refraktométer figyelőrése egy skálával – nem megfelelő A RBC4AB-ATC refraktométer figyelőrése két skálával – megfelelő
„NEM MEGFELELŐ“
egyetlen skála kizárólag az izopropanol/víz keverék mérésére
(RH 403 a REF 404 típusú termék)
„MEGFELELŐ – UNIVERZÁLIS“
Két skála: a baloldali az etanol/víz, a jobboldali az izopropanol/víz keverék mérésére
(RBC4AB-ATC típusú termék)

A fagyálló folyadék ráfagyott az első szélvédőmre

Amennyiben kizárunk néhány elképzelhető okot, ám amelyek mégis lehetségesek (pl. a nem megfelelő arányban összeállított keverék magas víztartalommal), két fő oka lehet a folyadék megfagyásának – amelyek gyakran együtt jelentkeznek:

  1. 1. A hő elszívása a szélvédőtől – mint köztudott, s már mindannyian saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy ha a fagyot még szél is kíséri, a hideg jóval intenzívebb formában jelentkezik. A levegőáramlat ugyanis felgyorsítja a hőelvezetést a melegebb testtől – a környezet és a melegebb test hőmérséklete ezért kiegyenlítődik. A lehűlés gyorsasága az áramlás gyorsaságának függvénye – minél gyorsabb a szél árama (t.i. minél gyorsabb a gépkocsi), annál gyorsabb a hőkiegyenlítődés.
  2. 1. Az etanol magasfokú párolgása – amint említettük, Közép-Európában a szélvédőmosó folyadékok gyártása során általában szeszt (etanolt) használnak. A vízzel szemben etanolnak alacsony a fagyáspontja, ugyanakkor gyúlékonyabb és illékonyabb is. Normális hőmérsékleten a víz gőznyomásának értéke 2330 Pa, miközben az etanolé 5600 Pa. Ebből következik, hogy az alkohol megközelítőleg 2,5x gyorsabban alakul át gőzzé, mint a víz (tehát 2,5x illékonyabb), tehát gyorsabban tűnik el a szélvédőről. A gépkocsi sebességének növekedésével a párolgás gyorsaságának különbsége még jelentősebb.

Mindebből következik, hogy a nagyobb sebességnél az alkohol is gyorsabban párolog, és a szélvédő ablakának hőmérséklete gyorsan süllyed a környezet hőmérsékletére, s ha ez az érték akár csak 4 °C, az üvegen már megindul a jégkristályok formálódása. S ez abban az esetben is így van, ha a szélvédőmosó már téli keverék. A mi klimatikus viszonyaink ismeretében magas etanol-arányú, és legalább -30 °C fagyásponttal rendelkező keveréket ajánlunk. Komolyabb fagyok idején, és magas sebesség esetén még ez sem lesz feltétlenül elégséges.

Fagyálló keveréket töltöttem, mégis befagyott éjszaka

A szélvédőmosó folyadékok számára gyártott tartályok modern konstrukciói nem teszik lehetővé a régi és a frissen töltött folyadékok egyszerű elkeveredését, és a hosszú, keskeny csőnek köszönhetően nem is lehet látni, hogy pontosan mi található benne. Tekintettel arra, hogy az etanol a vízzel alapvetően vizes oldatot hoz létre, amely természetesen hőképzéssel társul - így nem csoda, ha az ablakmosószer koncentrált formában a fagyott víz – jég – felszínén akár több órát is kibír, s mint „oldószer“ immár nem működik. Továbbá érdemes azt is figyelembe venni, hogy a koncentráltabb alkoholos oldat a vízzel szemben alacsonyabb sűrűséggel bír (kevesebb, mint 820 kg/m3) és ezért a felszínén úszik, tehát a keveredést a gravitáció sem segíti. Ezért aztán könnyen előfordulhat, hogy noha a maradék nyári ablakmosószer mindezideig folyékony állapotban maradt, a téli keverék utántöltése és az éji fagyok nyomán a folyadékban mégis bekövetkezik a szilárdulás folyamata.

A magyarázat egyszerű: alul a fagyott és mindezidáig nem elkeveredett vizes réteg, miközben a felső alkoholos réteg folyékony (a kicsiny „csatlakozó“ felszín a keskeny csőben megelőzi a víz és a szesz nagyon is kívánatos elegyedését). A gond megelőzésének legjobb módja, ha egész évben fagyálló keveréket töltünk fel, vagy a téli szezon előtt időben téli keverékkel lecseréljük a nyárit. Azonban egyáltalán nem elegendő „pusztán“ időben utántölteni, hanem teljes mértékben ki kell üríteni a nyári folyadékot, és homogén téli folyadékot feltölteni.

Az ablakmosószer szétmarta az első reflektorlámpák üvegét

Az Európában gyártott etanol rendszerint gabonából, esetleg burgonyából, míg a tengerentúlról származó szesz cukornádból készül. Az adóelkerülés miatt valamennyi szesz-fajtát denaturálni kell – és itt találjuk a gond forrását. Számos, hivatalosan és szakmailag is engedélyezett denaturalizált hatóanyag áll rendelkezésre, amelyek általában (mint például az (etilénglikol, izopropanol, bitrex/denatónium benzoát) teszteltek az irányban, hogy a karosszéria semmilyen részében nem tesznek kárt.

Ezzel szemben a kevésbé hivatalos, ám gyakran olcsóbb denaturált hatóanyagok (amilyen az aceton, metanol, keton, acetaldehid/etanol)valóban maróhatásúak lehetnek. A polikarbonát, vagy polimetilmetakrilát, amelyek a gépkocsi-reflektorok fontos alkotóelemei, különösen érzékenyek ezekre a hatóanyagokra.

A reflektorok a legellenállóbb átlátszó polimer-anyagból készülnek, amelyek a legkeményebb bánásmódokat is kibírják (fény és hőterhelés, a szórt só hatása, az ablakmosók folyadéka). Ezért az esetleges károsodás nem válik gyorsan láthatóvá, tehát amennyiben korábban nem megfelelő folyadékot használtak, megtörténhet, hogy a károsodás majd csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor rég megfelelő, jó minőségű fagyálló és tiszta szeszt tartalmazó folyadékot alkalmaznak.

Tehát nem minden ablakmosó folyadék tartalmaz csupán tiszta szeszt. Tartalmazhatnak szaglással felismerhető (pl. aceton, acetaldehid/etanol), illetve nem azonosítható anyagokat (metanol, némely keton-fajták, stb.).

Zárszó

Egész évben használjanak kizárólag megbízható, védjeggyel hitelesített ablakmosófolyadékot – úgy a nyári, mint a téli keverékek esetében. Mindazok, akiknek hosszútávú tapasztalataik vannak e téren, nem bocsátkoznak kísérletezésbe, és kizárólag jó minőségű, megfelelően megtisztított, megbízható európai szeszt alkalmaznak.

Az említett információk kizárólag a Velvana cég gépkocsi-folyadékainak termékeire vonatkoznak, nem érvényesek a cseh piacon forgalomban lévő folyadékokra általában. Ugyanakkor útmutatót nyújtanak a megfelelő folyadékok kiválasztásához, megakadályozandó a különböző híresztelések, az autósok körében terjedő „holtbiztos“ információk terjedését.